Egyik külső munkatársunk értesített minket, hogy ismerőse az egyik európai ország Telekomjának volt az egyik legfelsőbb vezetője, aki a több más országban is verzátus volt. (Nekünk elmondta, melyik országról van szó, de ennek közlésétől hadd tekintsünk el, mert akik beszédesek, megérdemelnek minden védelmet a megtorlásoktól és a kicsinyes bosszúktól. Nem csak a Deutsche Telekom elől, de a morálisan hozzá hasonlóan leromlott és gyűlölködő, mocskolódó, primitív, tudatlan és moslék szájú lakosság hibbant és nemzetrontó szuicid rétegeitől is.)

A Telekom korábbi magas szintű pozicionáltjával egy vacsorán, de az is lehet, hogy ebéden találkoztak (hadd ködösítsünk itt is); ott beszélt a korábbi Telekom-vezető Kerstin Güntherről, akit személyesen ismer. Arról a hölgyről, aki a központi cég, a Deutsche Telekom AG Európai Technológiai területének vezetője, a Magyar Telekomnál pedig nem más, mint az igazgatóság elnöke.

Eme Günther asszony után (vagy előtt) pedig közvetlenül az amerikai születésű Christopher Mattheisen következik, aki a kétfejű Telekom Hungary másik vezére, egyúttal a Telekom Hungary Ügyvezető Bizottságának vezérigazgatója. Azaz a politikai motiváció és a politikai beágyazódás enyhén szólva alaposan gyanítható. Ráadásul - és ajánlhatjuk a cikk további tartalmát - az amerikai és német titkosszolgálatok (az elmúlt időszak világméretű botrányaiból már a pórnép is tudja) olyan szélsőségesen összefonódtak a Telekom-hálózattal, és olyan súlyos kémtevékenységet folytatnak Európa országai ellen, ami miatt - ha létezne európai érdekképviselet - már régen alapjaiban változtatták volna meg az egész átokverte gazdasági maffiarendszert, kitakarítva az Európa országaival és nemzetállamaival, valamint az Európai Unióval ellenséges felforgatókat.

És nem kell túl sok ismeret annak feltételezésére, hogy az Európa országai ellen az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálatai és milliárdosai személyes érdekében fellépő jelenleg legfőbb kémszervezetnek és aknamunkásnak Németországot és Angela Merkel kormányát és titkosszolgálatait tekinthetjük. Mivel ez a legsúlyosabb helyzet lehet jelenleg, ezért - mint mindig, amikor ilyen helyzet áll elő - a média kevesebb dolgot igyekszik annyira eltitkolni, mint ezt a tényt.

Különösen óvatosan kell eljárnunk, amit az említett exvezető beszámolója is indokol, aki elmondta, hogy a Deutsche Telekomot nem szabad csupán egy az éhségét csillapíthatatlan multinacionális vadállatnak tekinteni, hanem olyan kémszervezet is egyúttal, ami egyrészt számos ország titkosszolgálatának kémkedik, szétválaszthatatlanul összeforrt az állami titkosszolgálatokkal (tehát az európaiakkal is), másrészt a vezetők külön is különböző multinacionális érdekeltségeknek, magánszemélyeknek (milliárdosoknak) és különböző titkosszolgálatoknak folytatnak hírszerző tevékenységet (azaz kémek) és az a gazdasági élet fekete területét kifejező üzleti tevékenységet. Mint azt közölte, az egyébként minden országban törvényileg üldözendő bennfentes kereskedelem és a tőzsdei manipuláció a Telekom teljes vezetésének az élete részét képezi. Elmondta, hogy nem csak a Telekom Hungary-ról van szó, hanem Európa teljes Telekom-hálózatáról. Nem csak a vezetők meghatározója a tengeren túlra nyúló bennfentes kereskedelem - amivel számos ország gazdaságát és rengeteg nagy- és kisbefektetőt károsítanak meg, mint mondja, akkora összegekkel, amit egy halandó el sem tud képzelni -, hanem a tőzsdei manipuláció, a bennfentes világkereskedelem és a nemzetek több spektrumú lehúzása magának az egész Telekom-hálózatnak az egyik legfontosabb tevékenységi területe.

Mellékesen jegyezzük meg, hogy sokat elmond a Telekom hálózatáról, hogy a pár fős magyarországi igazgatóságának német ajkú és nevű vezetői között lelhető fel "magyarként" az a Patai Mihály is, aki az UniCredit Bank vezérigazgatója, és csöppet sem mellékesen a Bankszövetség legfelsőbb elnökeként képviselte a százmilliárdos bankárokat Magyarország devizahitel-katasztrófájának további szervezésében, a magyar gazdaság aláásásában, és a 10 millió magyaron belül a bankárbűnözés által a legközvetlenebbül érintett másfél millió magyar állampolgár teljes tönkre tételében, házuk vagy lakásuk elkobzásában és másfél millió magyar utcára dobásában, ama bankárszabály mentén, hogy a zsellérsorba taszított, végképp koldusbotra vetett kilakoltatottak utódjai is örökre fizessék a leggazdagabb kasztnak a régen visszafizetett "hitel" kamatos kamatainak kamatos kamatainak kamatos kamatait is.

Emberünk megmutatta, hogy a Telekom exvezetője, akivel közös alkalmon találkozott, a Telekom igazgatóságának elnökét, Kerstin Günthert nem csak túlzottan önérzetesként ismerte meg, akit állandóan bizonyítani akaró beteg lelkű nőként jellemzett, de egoista és zsarnok is volt. Azt mondja, mindig a személyes karrierje volt számára az elsődleges, és akik nem ismerték eléggé, azokat villámcsapásként érhette Günther asszony hirtelen, váratlan haragja és megtorló bosszúja. Azt mondja, Kerstin Günther igazi diktátor, aki lelkileg labilis és kiszámíthatatlan. Az egyik pillanatban rideg számító alakot öltött, a következő pillanatban pedig egy frusztrált hisztérika lett, aki esztelenül vagdalózott, és olyankor nem számítottak az üzleti érdekek sem. Rendszeresen visszaélt a hatalmával és sokaknak olyan érzése volt, hogy Günther asszony érzelmi instabilitásából származó terrorja bármelyik pillanatban őt is elérheti, és akkor vége a karrierjének. A volt vezető ember szerint Kerstin Günther köztudottan utálta és üldözte, ha nőket női szerepbe helyeztek, állandó és kóros bizonyítási kényszer fűtötte, mint akinek női mivolta azonos egy kisebbrendűségi komplexussal, és ezzel a nő és férfi dologgal amióta megismerte, mindig sokat foglalkozott, és nézeteit erőszakosan követelte terjeszteni. Azt mondja, az, hogy nő volt, az egész cégre erősen rányomta a bélyegét, mert Günther nem tudott ettől elvonatkoztatni. Számára nagyon fontos volt, hogy nőként épít karriert, és igazi zsarnokként tudott viselkedni.

 

Azt mondja, biztos benne, hogy az a hisztéria, ami Magyarországon van, tőle ered, és nagyon sajnálja a Telekomot, hogy emiatt annyi veszteséget fog elszenvedni, mert ha ő irányítaná, akkor mindezek a fatális lépések nem következtek volna be. Ő - mármint emberünk ismerőse - a személyes érzelmeit mindig el tudta különíteni az üzlet érdekeitől, amire Günther nem volt képes. Szerinte Günther nem egy üzleti vezető, üzleti érdekekkel, hanem egy túlfeszítetten érzelgős nő, és ez mindig rosszat tesz az üzletnek.

Kollégánk a találkozó valamely szakaszában bemutatott a beszédes Telekom-vezetőnek egy általam írt kommentet arról, hogy a Telekomnak a magyar popsztár, Kovács Ákos elleni élénk tiltakozása és kommunikációja alapján - amivel a Telekom ráugrott egy teljesen hétköznapi, naponta megszámlálhatatlan alkalommal elhangzó szürke magánvéleményre - milyen benyomásaim voltak, és hogy számomra a Telekom-tiltakozás tartalma és minősége messzemenően inkább egy frusztrált és hisztériás, lelkileg labilis és sérült lelkű nő spontán indulatát és irracionális gyűlöletét tükrözte, semmint egy olyan vállalat nézeteit, amelyiket erős, rugalmas és kolerikus karakterek, az üzleti szempontok preferálásával vezetnek. Tehát hogy a Telekom egész fellépése egy hisztériás nő érzelmi-indulati reakcióját idézte, aki egyetlen harántimpulzus, egyetlen benyomás hatására olyan módon triggerelhető, amiben az üzleti érdek, az üzleti racionalitás egy csapásra háttérbe szorul és az alacsonyabbrendű érzelmi-indulati ösztönök kerülnek dominanciára. Emberünk szerint - miközben felolvasta az általam írt szöveget - a Telekom-vezér többször közbe szólva, élénken fejezte ki hangos és erősen bólogató egyetértését, és azt mondta, nagyon-nagyon találóan fogalmaztam, nem is tudom, mennyire nagyon igazam van, és így van, aki az üzleti életben ennyire nem képes az érzelmein uralkodni, és emiatt az üzleti érdek sérül, az semmiképpen nem alkalmas egy ekkora cég vezetésére. Meglátásaimat zseniálisnak nevezte, és nem akarta elhinni, hogy Günther asszonyt nem ismerem személyesen, vagy nincsenek olyanok, akik jelentéseket tesznek nekem róla és a viselt dolgairól.

Emberünk elmondta azt is, hogy a Telekom vezetői között, mint az üzleti életben mindenhol, nagyon elterjedt a rendszeres kokainfogyasztás, ami sokuknál a napi munkavégzés szerves része, ahogyan az elit prostituáltak rendelése, egyszerre több prostituálttal, valamint a különféle elit kuplerájok látogatása, és hogy a Telekomnál a félrelépés, a házasságtörő életmód teljesen általános.

Most - csak részben összegezve az elhangzottakat - megint hadd fogalmazzak kicsit homályosabban arról, hogy miközben a Telekom főleg Németországnak és az Egyesült Államoknak kémkedik, aközben a németek szintén az USÁ-nak továbbítják az európai ország vezetőitől, gazdasági érdekeitől és magánszemélyeitől beszerzett információk jelentős részét, a Telekomon belül pedig sokan egyszerre kémkednek Németországnak és az Egyesült Államoknak (azaz legalább kettős ügynökök), de összességében a gyeplőt az Amerikai Egyesült Államok tartja, akiről az a meggyőződés terjed, hogy erős kézzel fogja Angela Merkel német kancellárt és olyan zsarolási potenciállal rendelkezik, ami megmagyarázza Merkel kancellár őrült lépéseit és Európa országainak, valamint az Európai Uniónak eddig soha nem látott destabilizálását.

Az a német kormány, amely egyébként változatlanul birtokolja a Deutsche Telekom részvényeinek 15 %-át, így külön is hatalmas döntési és manipulációs potenciállal, valamint korrupt gazdasági és politikai összefonódással rendelkezik a Deutsche Telekom és annak különféle potenciáljai fölött. Németországot - éppen azért, mert amerre járnak, a médiát is felvásárolják (Magyarországon is meghatározó a szavuk, abban is, ki kerülhet képernyőre és ki nem kerülhet soha) -, tehát Németországot - amely Magyarországon roppant elnyomó befolyással rendelkezik, messze túl azon a ponton, amit bármiféle, akár a leghitványabb nemzetbiztonsági szemlélet megengedhet(!) - a mindig, minden ismerettől elzárni igyekezett nép hajlamos volt valami demokratikus mintaként tekinteni, pedig Németország az uram-bátyám korrupt és bűnöző oligarchia-összefonódásai tekintetében, ahol a kormány és a kancellár az oligarchiának, a maffia pedig a kormánynak szervez, üzletel és takarít, mindig is olyan volt, mint egy vadkapitalista szeméttelep. Nem hinném, hogy Németország példa lehetne, hacsak nem abban, hogyan kell az üzleti és politikai hatalmat beltenyész maffiában szervezni, más országokat és népeket pedig napi egyéni haszonérdekek mentén csődbe kergetni és tönkre tenni.

Megkérjük Tisztelt Olvasóinkat, hogy terjesszék ezt a röpke beszámolót, mutassák meg minél többeknek, és segítsenek további tanúk felkutatásában, akik beszámolhatnak a Telekom céghálózatának kétes, illetve jelentéktelennek látszó ügyeiről. Szívesen fogadunk minden rendű és rangú beszámolót, beleértve az egyszerű pulti eladókét is.

Nem csak azt a gyakorlatot fogjuk eztán is mindig követni, hogy az informátorokat soha nem fedjük fel, de nálunk mindig általános szabály volt az is, hogy aki egyáltalán nem kérte kiléte elrejtését, vagy kifejezetten azzal keresett meg minket, hogy valamit nevével és arcával akar nyilvánosságra hozni - mivel automatikusan megvédendő szövetségesként tekintettünk rá, ezért - mindig olyan döntést hoztunk - helyesebb kifejezés, hogy én döntöttem el -, amit az informátor vélhető érdeke - biztonsága, lelki vagy fizikai kényelme, hírneve vagy egzisztenciája - megkívánt.

Minthogy - amíg ki nem ábrándultam a cégekből - én is dolgoztam titkosszolgálatoknak, és mivel egyébként is a véremben van a titkosszolgálati mentalitás számos aspektusa, ezért nem csak az országok nemzetbiztonsága érzékeny területem, de nagyon értek a beszerzett információk visszatartásához is, valamint ahhoz, hogy mint a titkosszolgálatok, csak annyit szivárogtassak ki, amennyit előzetes megfontolás alapján célszerűnek látok, illetve gyakran biztosítom azt, hogy ne szerezzek olyan dolgokról tudomást, amik árthatnak szövetségeseinknek, vagy egyéb a helyzet.