2024. 04. 25., Csütörtök
Márk névnapja

Megvesztegették a bírókat, aztán bepanaszolt bíróknak adták az ügyet (Interjúnk)

Megvesztegették a bírókat, aztán bepanaszolt bíróknak adták az ügyet (Interjúnk)
2015-02-18
Sebők István tanár, ingyenes jogvédő ma adott interjút egy saját ügyével kapcsolatban. Sebők István, a Magyar Néppárt elnökeként az első politikus volt Magyarországon, aki a bírói bűnözés ellen fel mert lépni és e tekintetben azóta is ő szolgál a legtöbb bírói névvel. Annak idején e cikk írója a Multimédia Hírháttér főszerkesztőjeként kezeskedett az eltitkolt és elhallgatott jogvédő politikus közismertté tételéről, ami abban az időben olyannyira sikerült, hogy a nyilvánosan lefolytatott, automatikus rendszerrel elvégzett Internetes közvélemény-kutatásunkon akkoriban - a felsorolt és legnépszerűbb, valamint legismertebb politikusok egy listájában - a 3. helyen végzett abban, kiket szeretnének az internetező magyarok a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként látni.
 
(A nyitófotón, 2015-ben Czirmes György, a közismert ügyvéd
és Sebők István Budapesten, Molnár F. Árpád felvételén.)

Interjú: Molnár F. Árpád
Executive producer: Domján Tibor
 
 
A tanár és ingyenes jogvédő, veszprémi illetőségű Sebők István egy mostani történetét ekképpen vezette fel:

- Gyakorlatilag én egy kölcsönszerződést kötöttem egy céggel, mert elsikkasztottak tőlem egy csomó pénzt és a felét vissza akarták adni. Na most kiderült, hogy a kölcsönszerződésben szereplő összeget nem adták oda. Soha nem utalták át, de követelték, hogy fizessem vissza azt a pénzt, amit én nem kaptam meg! Na most ez egy sima ügy lett volna; hát hogyan fizessek vissza olyan pénzt, amit én nem kaptam meg! De a bírókat megvesztegették ezek, és a bíró azt mondta, hogy nem számít, hogy én nem kaptam meg, azért fizessem vissza! Tehát a világon nincs olyan ember, hogy azért lakoltatták ki, mert nem fizette vissza, amit nem kapott meg!

Sebők István a következő szavakkal folytatta:

- Az Egri Törvényszék nem volt hajlandó tárgyalni a keresetemet. Helyette mást akart tárgyalni. 12 levelet írtam neki, hogy nem az az én keresetem. Ennek ellenére ő nem csinált semmit, ragaszkodott a rögeszméjéhez. Ezért én kártérítési pert indítottam az Egri Törvényszék ellen. Ez a per, ez az eljárás a Balassagyarmati Bíróságon zajlott. Illetve hát zajlik még, ítélethirdetés előtt vagyunk. De a balassagyarmati bírónőnek bemutattam azt a szemét, gazember bírói dolgokat, ami az ügyemben történt. Megvesztegetett bírók vannak benne, és kértem a bírónőt - egy nagyon rendes kis bírónő -, hogy úgy legyen lejegyzőkönyvezve, ahogy én azt elmondom. Ekkor megfordította a magnót és közölte, hogy kérem szépen, mondjam be én a magnóra. Ezt egyébként jegyzőkönyvbe is rögzítette. Na most így elkészült ez az anyag.

A veszprémi tanár, Sebők István szerint:

- Közben az ellenem szóló végrehajtás teljesen jogtalan, kértem a bírónőt, hogy az eljárást szüneteltesse, függessze föl vagy valamit intézkedjen. Erre a bírónő nem tett ilyet, hanem elutasította egy végzésben a kérésemet, annak ellenére, hogy jogszabály van arra, hogy egy megkereséssel fordulhat a bíróság a végrehajtást elindító bíróság irányába. És én azt kértem, hogy ez a megkeresés menjen el és én visszavonom a fellebbezést és akkor ítéletet lehet hirdetni. Na most mivel ez az anyag jegyzőkönyvbe lett rögzítve, minden dokumentumot a bírónő ellenőrzött, tehát egy hiteles okirattá lett. Ez elkerült a Kúriához; tegnap voltam Budapesten, a Kúriánál, a Balassagyarmati Törvényszék fölterjesztette a Kúriához az ügyet, elővizsgálati kérelem jogcímen. Tegnap azt tapasztaltam, hogy be lett iktatva, levelet is írtam, találkozott a két levél, a balassagyarmati és az enyém, és tegnap leadtam azt a jegyzőkönyv-kivonatot, amit a balassagyarmati bírónő a megvesztegetett gazember bírókról lejegyzőkönyvezett.

Sebők István jogvédő egy Magyarországon szokásos, napi, tehát abszolút elfogadhatatlan és tolerálhatatlan jelenséggel folytatta:

- Na most az a gond, hogy két olyan bíró van kijelölve, akik ebben az ügyben korábban eljártak és hibáztak!

Jegyezzük meg, hogy bírói "hibáról" Magyarországon minden olyan esetben is beszélünk, amikor a bírók szándékosan és leplezetlenül követnek el olyan súlyos bűntetteket és ezek láncolatát, amikért egy írástudatlan analfabétát is bebörtönöznek, de bírót - az állami bűnszervezeti maffiarendszer miatt soha! Soha! Soha! Egy bíró sosem követ el bűncselekményt, maximum hibázik! Egy civil pedig gyakorlatilag mindig szándékos és rosszindulatú bűnelkövető bűnöző!

Sebők István ingyenes jogvédő e szavakkal zárta az interjút:

- Ezért most kénytelen vagyok a Kúriához levelet írni, hogy ez a tanács ezt nem tárgyalhatja(!); nem lehet azt elképzelni, hogy majd a tanácsvezető bíró majd kijavítja a korábban elkövetett hibáit! Úgyhogy ezt most meg kell tennem. Holnap egyébként Pécsett vagyok, egy siófoki embernek a tárgyalásán, ahol 70 milliós házat árverezett el ugyanaz a végrehajtó kétszer, és a mind a kétszer szabálytalanul.

Sebők István fenti ügyének irataiba még nem tekintettünk bele.

Egyébként a bírói bűnözésről szóló legutóbbi és nagy sikerű cikkünk eddig 25 ezer IP-címre jutott el. Ajánljuk elolvasásra! A címe: "Így bűnöznek a bírók Ön ellen! (Interjúnk Dr. Monostory Attilával)".

A Varga Magdolna által vezetett Békéscsabai Járásbíróság (valamint Tóthné dr. Hámori Katalin bíró, továbbá Békéscsabával bűnszervezeti egységet alkotó Baur Péter által vezetett Gyula Törvényszék) végtelen láncreakciót beindított, tömeges és a látszatra semmit sem adó bírói bűncselekmény-sorozatai hatására korábban bejelentettük, hogy az eddigiekhez képest számottevően megerősítjük a bírói bűnözéssel és maffializmussal szembeni fellépéseinket és a bírói bűnözés nyilvánosságra hozását, a polgári lakosság minden eddigit meghaladó tájékoztatását, valamint a bírói és ügyvédi bűnözés hatására a külföldi és nemzetközi illetékes, megfigyelő, diplomáciai, bűnüldöző stb. szervek részéről Magyarország oligarcha kormánya elleni politikai, gazdasági, diplomáciai stb. büntető szankciók és fellépések biztosítását.
 
 
 
 

Titkolt tények: Trianon

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért ...

Csillag Ösvény Jósda