A kijevi vezetés nemzetállamot akar, és erőszakos asszimilációs politikát folytat. Ennek a fasiszta-stílusú politikának a keretében hatályon kívül helyezték a nyelvtörvényt, bezárják az anyanyelvű iskolákat azokon a településeken, ahol a kisebbség nem éri el az 50 százalékot, nem engedik meg az autonóm jogok gyakorlását sem a magyaroknak, sem másoknak, hanem fegyveres erőszakkal lépnek fel azokkal szemben, akik nem kívánnak ilyen fasiszta államban élni – mondta Dupka Nándor, a Kárpátaljai Magyar-Ruszin Békemozgalom képviselője. Hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai felkelés akkor robbant ki, amikor Kijev hatályon kívül helyezte a szabad nyelvhasználat jogáról szóló törvényt. „Teljes felelősséggel állítom, hogy az Egyesült Államok összejátszik a fasiszta elvek szerint működő kijevi hatalommal. Ukrajnában terrorista sejtet képeztek ki Oroszország ellen” – fűzte hozzá. Dupka Nándor szerint, ha Kijev politikája sikerrel járna, nem csak a népek szabadsága kerülne veszélybe, hanem maga a világbéke is. A magyar kormányról azt mondta, hogy ha passzív marad, felelőssé válik a vérontásért.  Nemzetközi békemozgalmat kezdeményezett a valós hírek terjesztésére, és a közös fellépésre azokkal szemben, akik a III. világháborút készítik elő.

 

Gábor Ferenc, az erdélyi magyarok képviseletében úgy vélte,  „magyar létünkre törnek Ukrajnában” azzal, hogy a keleti frontra visznek magyar fiatalokat, akik közül sokan koporsóban térnek vissza. Nem vagyunk ellenségei sem az ukránoknak, sem a románoknak. Egyszerűen csak következetesen kiállunk magunkért, családjainkért, életünkért, nemzetünk jövőjéért – mondta.

Rácz Szabó László, a Délvidék képviseletében kijelentette: az ukrán háború Oroszország ellen irányul, Oroszországot szeretnék feldarabolni, és rátenni a kezüket az orosz olajra, gázra, nyersanyag kincsekre. Az USA és a NATO háborús bűnöket követ el. Rácz szerint a lényeg abban keresendő, hogy a globalizáció diktatúrát szült, „gazdagok szállták meg a hatalmat”, saját törvényeiket sem tartják be, erkölcsileg megnyomorítják a világot. Ellenállásra, a besorozás megtagadására szólított fel.

Jiri Plicka, a cseh Habeas Corpus szervezet képviseletében annak a véleményének adott hangot, hogy „a Rockefellerek és Rotschildok az emberek többségének akarata ellenére irányítják a világot. Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényének aláírói nem hajlandók meghallgatni a kelet-ukrajnai emberek véleményét”. Ukrajnában fölöslegesen halnak meg az emberek. Meg kell hallgatni egymást – mondta, és teljes támogatásáról biztosította a Magyar Békekör törekvését. „Együtt fogunk fellépni az igazságért” – jelentette ki.

 

Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének képviseletében leszögezte: Idegen érdekekért nem onthatjuk a vérünket. Emlékeztetett arra, hogy a Jugoszlávia szétesését kísérő háborúban magyarok is lőttek egymásra szerb és horvát oldalon. ”Nem színt, hanem igazságot kell vallani, ha pedig mégis színt vallunk, az igazság mellé kell állnunk” – mondta.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra szólította fel az EU-t és a NATO-t, hogy hagyjon fel a kettős mércével: ha elismerte Koszovó függetlenségét, ismerje el Donbaszét is. „A NATO bombázta Belgrádot, Oroszország viszont nem bombázta Kijevet” – mondta. A legfontosabb elvnek a népek önrendelkezését minősítette. Ezt olyan alapjognak nevezte, amelytől akkor sem szabad eltekinteni, ha az érintett népek esetleg nem tartanak rá igényt. Patrubány Miklós Kelet-Ukrajna önrendelkezése mellett szállt síkra.

Simó Endre, a Békekört szervező Magyar Szociális Fórum alapítója abban jelölte meg a békés megoldást, hogy Kijev tartsa tiszteletben az ukrán felek között létrejött február 21-i megállapodást, és ebből kiindulva olyan föderációvá szervezzék át Ukrajnát, amelynek leendő új alkotmánya maradéktalanul szavatolja népeinek egyenjogúságát, szabadságát, autonómiáját, a kiváláshoz való jog, azaz az önrendelkezés elismeréséig bezárólag. (A Simó-beszéd teljes szövege) 

 

Salga István, az Igazságos Jogállamot Szervezet képviseletében úgy vélekedett, hogy a keresztény értékrendre hivatkozó magyar pártok csak az egyházi rendezvényekre mennek el, de Ferenc pápa béke-felhívásainak már tesznek eleget. Ostorozta, hogy a közszolgálati média nem törődik a magyar nép békeakaratával, jóllehet hazánk elemi érdeke a béke.

Fogarasi Zsuzsanna, a Népi Front párt nevében kijelentette: a NATO-tagsággal kötelezettséget vállaltunk a tőke érdekeinek védelmében, a Népi Frontnak viszont nem a piac, hanem az emberek a fontosak.

Bottyán Zoltán, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, és kárpátaljai régió felelőse azt mondta, hogy európai rangra kell emelni, amit Budapesten vasárnap elkezdtek. Ki kell mondani, hogy nem csak államok, hanem társadalmak is léteznek, és nem hagyják magukat madzagon ráncigálni. A civil szervezetek európai összefogását szorgalmazta Ukrajna és Európa békéjéért. Példásnak nevezte, hogy az MVSZ és az MFSZ együtt lépett fel a népek igazságáért, és az igazságos életért. Büszkének vallotta magát a magyarság kiállásáért a béke mellett.

Kincsesné Salca Mária, az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom képviselője felolvasta Hábel György, 93 éves nyugdíjas főmérnök üzenetét arról, hogy Kárpátalján sem a magyaroknak, sem a románoknak, legkevésbé a többségi ruszin nemzetnek nem hajlandók megadni a területi autonómiát. A ruszinoknak nem ukrán nyelvű autonómia kell, hanem, hogy helyreállítsák a fehér-horvát nemzet szabad nyelvhasználatát. Egész Kárpátaljának meg kel adni a maximális területi autonómiát. Ukrajnában súlyos politikai hibákat követnek el azzal, hogy ezt megtagadják, a NATO pedig katonai segítséget nyújt ehhez.

Hárosi Tibor, a Semleges Magyarországért Mozgalom képviselője szerint a Nyugat hagyományosan nem tartotta be a nemzetközi szerződéseket, különösen nem a szóbeli megállapodásokat. „Ha nem volna józan orosz politika, lehet, hogy már kirobbant volna a III. világháború” – vélekedett.

 

Tarczi István, a Független Újságírók Szövetségének részéről, a Honfi Szövetség képviseletében a békéhez fűződő keresztény értékrend tiszteletben tartására szólította fel Orbán Viktor kormányát.