2024. 03. 29., Péntek
Auguszta névnapja

Sirassuk-e a Népszabadságot?

Sirassuk-e a Népszabadságot?
2016-10-09
Félkegyelmű entellektüel körök, nemcsak manapság, hanem a módszerváltás óta igyekeznek összemosni a sajtószabadságot és a szólásszabadságot, a liberális véleményformálás mindenhatóságával. Ez, nagy vonalakban azt jelenti, hogy mára, lényegében semmi különbség nincsen egy kormánypárti és egy ellenzéki sajtó erkölcse és objektivitása között, mert mindegyik szánalmasan demagóg és részrehajló, csupán ellenkező irányú.
 
Domján Tibor (Facebook jegyzet)

 
 
A világ úgy van megcsinálva, különös tekintettel a magyar viszonyokra, hogy azok a gondolatok, hangok és erőfeszítések, amelyeknek csatornát adva, a nemzet valódi hasznára tudnának lenni, soha nem kerülhetnek a fősodorba, és ez, mintegy paktum köttetett meg azon orgánumok között, akik a tömegtájékoztatás 90-95 % lefedik.
 
Attól, hogy a Népszabadság már több évtizedes múlttal rendelkezik, attól semmivel sem különb, mint pl. egy Habony által gründolt Magyar Idők, mert amíg ez utóbbi egyértelműen a Fideszhez köthető módon próbálja az olvasótábort Orbán és gengsztereinek fényezésével hülyíteni, addig a Népszabadság, miután eltűnt mögüle a szovjet internacionálé, megtalálta magának az európai internacionálét, és éppoly lelkesedéssel szart a magyarság valódi érdekeire, hazudott, ferdített, lapult vagy csicskult, mint annak előtte, ha arra megbízást, utasítást kapott.
 
Igen jellemző az az úgynevezett “liberális értelmiségi” hozzáállás és gondolkodás is, amelyik az általa kikiáltott sajtószabadság halálának (vagy temetésének) napján, ellenséges (stílszerűen: Magyar Idők) sajtóterméket égetett a Kossuth téren, miközben (kivételesen) eszükbe sem jutott erről a vészkorszakot vizionálni. (Ellenkezős esetben, már rég a külföldi haversajtóból szemezgetnének az ügyben)
 
Önmagának is hazudik, vagy roppant rosszul tájékozódik a világban, aki azt gondolja, hogy a Népszabadság, objektív védőbástyája lett volna a sajtószabadságnak, hiszen nem tettek soha, semmi mást, mint amit a többi mainstreem médiavállalkozás, akik a világ történéseit, a saját szempontrendszereiknek megfelelően nagyítják, kicsinyítik, meg- vagy félremagyarázzák, kifigurázzák vagy dicsőítik, sok esetben pedig egyszerűen elhallgatják. Ezzel pedig főként az a bibi, hogy sajátos szempontrendszerük, még véletlenül sem hozható fedésbe az összmagyarság létérdekeivel, hanem zavarosan internacionalista, azon belül pedig főként, a napi szintű kisebbségi lobbiérdekek az irányadóak, legyenek azok faji, vallási, szexuális vagy gazdasági irányok.
 
Voltak értelmes írások, netán őszinték és igazak a Népszabadságban? Ezt senki sem vitatja, de kérem, egy főállásban fizetett újságírónak (vagy több száz sajtómunkásának) nem éppen ez volna a napi dolga? Azonban néhány, a magyar lakosság és a média tulajdonosi vagy holdudvari körének gazdasági érdekeivel, véletlenül éppen egybeeső téma objektív tálalása, még nem jelent objektív és elfogulatlan médiát, sőt, éppen azt erősíti, hogy bár képesek ilyesmire, a zömében nem ez jellemző rájuk.
 
A Népszabadság ráadásul, úgynevezett "szellemi" zászlóshajója is volt annak a médiabefektetői csoportnak, aki a rendszerváltás után, több országos napi és hetilap mellett, lényegében fillérekért szerezte meg a legismertebb vidéki napilapok hálózatát is, ami aztán több évtizeden keresztül volt szócsöve a szovjet internacionalizmus utáni európai internacionalizmusnak. A rendszerváltás előtt és után, ezek a sajtótermékek jelentették a vidéki lakosság legfőbb tájékozódási forrását, melyek aztán éppen olyan ütemezésben kerültek kiüresítésre és tartalmatlanná, mint az állami és kereskedelmi televíziók műsorai.
 
Tehát, ha azt kérdezzük, hogy mitől ilyen hülye, fusztrált, lényeglátás és összefüggések tekintetében tájékozatlan, vagy kétségbeesetten döntésképtelen a magyarság, akkor nyugodt szívvel mutogathatunk az összes eddigi politikai tömörülésen kívül, például a Népszabadságra, testvér és társlapjaira, valamit külföldi tulajdonosi körére.
 
Mindezeken túl, én nem gondolom, hogy a Népszabadság - tegyük fel - még akár állami közbenjárással történő hirtelen megszüntetése is, a sajtószabadság végnapjait jelentené, hiszen valódi sajtószabadságról lassan egy évszázada nem beszélhetünk Magyarországon, ellenben a liberális véleményformálás, tekintettel az évszázados tapasztalatára, kapcsolatrendszerére és dúsgazdag háttérerőire, úgyis megtalálja a számára szükséges manipulációs struktúrákat, és teszi, a most forgatókönyv szerint jajveszékelő és első meglepetésében rögtön Magyar Időket égető szellemi holdudvarát még öntudatosabbá, míg be nem következik a világ éhes proletárjainak várva várt nagy egyesülése.

Titkolt tények: Trianon

Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a Magyar Királyságot felelősség nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. évi Békeszerződés delegációi a világháború kitöréséért ...

Csillag Ösvény Jósda